4 476/2024 – MEGRENDÍTŐ GYORSJELENTÉS A KERESZTYÉNÜLDÖZÉS MAI VILÁGHELYZETÉRŐL
4 476/2024 – MEGRENDÍTŐ GYORSJELENTÉS
A KERESZTYÉNÜLDÖZÉS MAI
VILÁGHELYZETÉRŐL
MEGJELENT AZ OPEN DOORS FELMÉRÉSE
2024-RŐL
Dr. Békefy Lajos
Beleég lelkünkbe a
4 476/2024 és a 380 millió/2024
Minden év január
15-én adja ki az 1955-ben a holland protestáns hölgy, Anne van der Bijl első, vasfüggöny mögötti lengyelországi utazása nyomán
végül 1981. júniusában megalakult Open
Doors/Nyitott ajtók nevű szervezet a világ 170 országára kiterjedő
felmérését a keresztyénüldözés aktuális helyzetéről. Ebben az előző év során
világszerte gyűjtött adatok alapján, országról-országra feldogozzák a
vallásszabadság szabad vagy korlátozott, tiltott gyakorlásával kapcsolatos
tapasztalatokat. Jelentésüket 600 oldalas dokumentumkötetben, több
nyelven publikálják, fotókkal, grafikonokkal, ábrákkal. Most előbb gyorsjelentést adunk a legújabb
helyzetről, később mélyelemzést is nyilvánosságra hozunk. A megbízható adatokat
az Open Doors központja, valamint német és svájci ága jelentései alapján
mutatjuk be olvasóinknak.
A
számok üzenete minden évben megrázó,
még ha puszta statisztikai közlések is ezek. Ámde a számok mögött hitvalló,
mártír, hitükért nem csak üldöztetést, börtönt, fizikai vagy pszichés bántalmazást,
hanem halált is vállaló bátor bizonyságtévők drága élete, hitharca, a gonosz
sokarcú megjelenésével szembeni ellenállásuk is rejtőzik. Sorsok, imaküzdelmek,
rendíthetetlen Jézus-bizonyságtételek ezreié. Azoké, akikről a Zsidókhoz írt
levélben ezt olvassuk: „Megcsúfoltatások
és megostoroztatások próbáját állták ki, sőt még bilincseket és börtönt is. Megkövezték,
megégették, szétfűrészelték, karddal gyilkolták őket, juhoknak és kecskéknek
bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorogva, gyötrődve. Ezekre nem volt méltó e világ”
(Zsidók 11,36-38). A hazai vallásszabadságban gyakran elkényelmesedett
keresztyénségünkben bizony elszégyellhetnénk magunkat, és nem lehetünk eléggé
hálásak azért, hogy mi olyan hitbuborékban élünk,
amelyben senkinek sem kell megküzdenie Jézusért, keresztyén hitéért. Nem úgy,
mint a 380millió/2024-gyel jelölt, hitük miatt üldözött, diszkriminált
testvéreinknek. Az meg szinte felfoghatatlan számunkra, hogy 4 476-an
2024-ben életükkel fizettek a Béke Fejedelmének, az Igazság beszédének
tántoríthatatlan követéséért.
A világüldözési index növekvő
számai
A világ különböző országaiban
megnőtt 2024-ben a keresztyének házai, templomai, üzletei ellen elkövetett
támadások, fosztogatások, gyújtogatások száma. Ez 2024-ben 28 368-at mutatott
a 2023. évi 21.431-gyel szemben. Csaknem hétezerrel több a regisztrált, bevallott esetek száma!
A világszerte keresztyén
hitük miatt üldözést, hátrányos megkülönböztetést, durva diszkriminációt
elszenvedők száma is megugrott 2024-ben, ami 380 millió regisztrált esetet
jelent. Amiről tudhatnak az Open Doors munkatársai. Ez a 2023-ban rögzített 365
milliónál 15 millióval több. Különösképpen sokat szenvednek a keresztyének a
Szaharától délre eső területeken, kivált Nigériában, ahol az ország északi
övezeteiben valóságos lakosságirtást végeznek vallási alapon a fegyveres félkatonai
szervezetek, amelyek iszlám hátterűek. Ezért Nigéria az üldözés világstatisztikájában
a 7. helyen áll. Van, akinek ez dicsőség (az El Sabab katonai iszlámosító
szervezetnek bizonyosan), van, akinek ez maga a szégyen és az értelmezhetetlen,
fájdalmas vallásháború (az elüldözött százezreknek, és az ország felét alkotó
100-110 millió keresztyénnek).
S ha már a
számoknál tartunk: a világ leginkább keresztyénellenes
országainak listája sem változott szinte semmit a
2023-ben felállított negatív sorrendhez képest: 1. Észak-Korea. 2. Szomália. 3. Jemen. 4. Líbia. 5. Szudán. 6. Eritrea.
7. Nigéria. 8. Pakisztán. 9. Irán. 10. Afganisztán. A világ legnépesebb
országa, India a 11. helyen áll a listán, Kína az előző évi 19. helyről
sajnálatosan felküzdötte magát a 15. helyre. Nem kis meglepetésére a kutatóknak
és a világkeresztyénségnek. (Következő cikkünkben behatóan foglalkozunk az
okokkal, amelyek közül az Open Doors 8 indítékot, motivációt különböztet meg).
Öt terület állandó monitorizálás
alatt
A jelentések és
elemzések részletesen igyekeznek feltárni a keresztyének helyzetét. Ezért a kérdőívek
a következőket veszik tekintetbe: 1.
magánélet, ennek tiszteletben tartása, a
gondolkodás, a lelkiismeret szabadságának érvényesülése vagy hiánya olyan
egyszerű kérdésekben, mint hogy otthonaikban a keresztyének zavartalanul és
veszélyek nélkül olvashatnak-e Bibliát? Be nem jelentett látogatások vonnak-e
szankciókat maguk után? 2.
Családi élet. Ez az élet legszemélyesebb
területe a magánélet mellett. Az állam vagy más vallású családtagok gátolják-e,
veszélyeztetik-e a hit szabad gyakorlását? Főként keresztyén hitre áttért
muszlimok családjában jelent ez óriási problémát, olykor életveszélyt. 3. Társadalmi élet.
Ott jelent ez gondot, ahol a többség valamilyen etnikai vagy törzsi életformát
gyakorol. Sokszor helyi közösségek vezetői vagy gazdag helyi személyek, nem
ritkán a helyi vallási vezetőkkel szövetkezve akadályozhatják,
diszkriminálhatják vagy életveszélyesen fenyegethetik, presszionálhatják a
kisebbségben élő keresztyéneket. 4.
Államélet. A jelentés vizsgálja az
országos és helyi, regionális kormányzat viselkedését. Mennyire ellenőrzik
polgáraik életét? A keresztyének szabadon részt vehetnek-e a polgári társadalom
tevékenységeiben? Másodrangú polgároknak tekintik-e a keresztyéneket vagy
egyenrangúnak? Az országok törvényeiben is megjelenik a keresztyén hit szabad
gyakorlásának korlátozása? 5.
Egyházi élet. A keresztyének hitüket
gyülekezetükben, templomaikban is gyakorolhatják? Van-e joguk ehhez, illetve ha
van, az nem formális-e? Mennyire vannak kitéve istentiszteleteik, miséik,
illetve a résztvevők a nyílt zaklatásnak? A jelentések felmérik a fizikai és a
pszichikai, illetve digitális nyomásgyakorlás, erőszak eseteit is.
Autokratikus rendszerek
Bárkinek, akiről
kiderül, hogy keresztyén Észak-Koreában, féltenie kell az életét. Számíthat
arra, hogy a hírhedt büntetőtáborok egyikébe küldik. A kínzás és a bántalmazás
minden formája mindennapos. A keresztyéneket hitük miatt az állam ellenségének
tekintik. Az a néhány sikeres kísérlet, aminek során Észak-Koreából a határon
át Kínába menekültek néhányan, gyakran azzal végződött, hogy a kínai határőrök
kitoloncolták a menekülteket. Ez a nemzetközi kötelezettségek és az emberi
jogok megsértése. Kínában a keresztyénekre egyre nagyobb nyomás nehezedik a
hivatalosan ateista állam részéről, amely szigorú ideológiai irányelvekkel és
szoros megfigyeléssel építi a 22. századi falanszter-jövőt. Az alkalmazott
technológiát Észak-Koreába és számos más országba is exportálják. Ez a digitális
keresztyén megfigyelés. Azok az idők,
amikor Kínában a be nem jegyzett „házi gyülekezetek” nyilvános helyeken,
például szállodákban vagy irodaházakban gyűlhettek össze, mára elmúltak. A
keresztyének helyzete Törökországban is romlott. A vallási nacionalizmus
meghatározó erővé vált az iszlám társadalomban. A keresztyének és a keresztyén
templomok többször is ki vannak téve verbális és fizikai erőszaknak.
Mégis: a remény jelei
Markus
Rode, az Open Doors Németország igazgatója látja
a remény jeleit az üldöztetés jelentős növekedése ellenére is: „Hálás vagyok,
hogy az üldözött keresztyének milliói nem adják fel vagy nem tagadják meg
hitüket, még akkor sem, ha sok keresztyén már nyugati országokba menekült”. Szerinte
egyre több hindu, muszlim és buddhista is új reményt talál a keresztyén hitben.
„Azt kívánom, hogy a
szabad sajtó és a demokratikus kormányok is emeljék fel a hangjukat az üldözöttekért,
és hívják fel a figyelmet az igazságtalanságokra”.
Ehhez mi írásainkkal, prédikációinkkal, kormányzati akciókkal (Hungary Helps)
és főként imáinkkal járulhatunk hozzá.
„Tegyetek meg mindent,
ami tőletek telik, hogy mindenkivel békességben éljetek!”
(Róma 12,18)

Comments
Post a Comment