"Egér még nem épített egércsapdát..." -- EURÓPA ZÖLD LELKIISMERETE, FRANZ ALT TEOLÓGUS, KLÍMAKUTATÓ MAI AJÁNLÁSAIBÓL

 

​

SOLI DEO GLORIA MINDEN BETŰÉRT, ÍRÁSÉRT, S A SZENTLÉLEKNEK, MINDEN ÍRÁS BELSŐ INSPIRÁLÓJÁNAK ÉVTIZEDEK ÓTA!

Ez Isten kegyelméből 2501. spirituális írásom a kolozsvári bekefy.agnusradio.ro blogoldalon: https://bekefy.agnusradio.ro/2025/01/eger-meg-nem-epitett-egercsapdat-europa.html 

                                   1001. spirituális írásom a budapesti személyes blogoldalamon: https://paxvobis2016.blogspot.com/2025/01/eger-meg-nem-epitett-egercsapdat-europa.html 

                                      05. spirituális írásom a legújabb budapesti blogoldalon, a  https://theo-digest.blogspot.com/ felületen

a Felvidék.ma weboldalon megjelent elsőközlések utánközléseként

ÁLDOTT LEGYEN SZENT HÁROM-EGY NEVED, ATYA-FIÚ-SZENTLÉLEK ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ.

DR. BÉKEFY LAJOS PH.D.

CUM GAUDIO SPIRITUS SANCTI

(1Thessz 1,6)

"Egér még nem épített egércsapdát..."

EURÓPA ZÖLD LELKIISMERETE, FRANZ ALT TEOLÓGUS, KLÍMAKUTATÓ MAI AJÁNLÁSAIBÓL

Dr. Békefy Lajos

Bizalom a Teremtő és a teremtett világ iránt

2003 már jócskán mögöttünk van. De az a könyv, amit akkor vettem kezembe a német evangélikus lelkész-teológus, író, klímakutató tollából „Az ökológus Jézus – Bizalom a teremtett világ iránt” címmel, tartalmával még jócskán előttünk van. Pontosabban olyan üzenetei vannak, amelyeket az elmúlt 20 év klímaváltozásai felerősítettek. Azóta az Európa lelkiismeretének nevezett hívő tudós negyvennél több könyvet írt a megújuló energiákról, a társadalmi válságok, a szegénység, az igazságtalanság és más fontos kérdés keresztyén megközelítéséről, mindig gyakorlati tanácsokkal. Bölcsessége és életszeretete, emberszeretete, segíteni akarása nyolc X-en felüli korában is bibliás hitéből következik. Nem portrét írok most róla, hanem szellemi impulzusaiból idézek párat, amivel mindenkit elgondolkodtat – ahol csak beleolvasnak írásaiba, könyveibe. Évtizedek óta működtet egy weboldalt, ahol árasztja az információkat a keresztyén környezeti etika mindenkit gazdagító tárházából. Többször váltottam vele levelet. Mindezek felhasználásával írtam soraimat.

A spirituális világ jelentősége – tanulás, gondolkodás egy életen át

 A teremtett világ épségének, szépségének, használhatóságának nagy túlélési kérdései mindannyiunk kérdései. Mindenki lehet a változás úttörője. Ha megtanuljuk a halált a spirituális világba való átmenetként felismerni, akkor elveszítjük a halálfélelmünket és az élettől való félelmünket is, és kevésbé leszünk mohók. A hívő emberek tudják: nem azért élünk, hogy meghaljunk, hanem azért halunk meg, hogy éljünk - a szellemi világban. Akik legyőzik a halálfélelmüket, legyőzik az életfélelmüket is - és elnyerik az élet iránti életszomjat és a jövő iránti jövőszomjat. A szellemi világ minden létező eredete. Minden, ami a mi világunkban létrejön, mindenekelőtt szellemi. A teremtés csakis a szellemtől származhat. Mégpedig Isten Lelkétől, aki a mélység fölött lebegett, hogy formát, planetáris arculatot adjon az anyagnak (1Móz 1. fejezet). De a szellem, a Szentlélek energiái ott áramlanak minden emberben a teremtés okán-jogán, az istenképűség következtében: „Alkossunk embert a képmásunkra” – mondta Isten (1Móz 1,26). A belső szellemi, isteni források kimeríthetetlenek. Egyúttal a tudományos kutatás, s az emberi fejlődés felgyorsításának eszközei. Franz Alt leírta, hogy „álmomban láttam az írást egy falon: „Minden Istentől származik”. És ez meghatározó és hatalmas belső impulzus volt arra, hogy egész életét az Isten által alkotott valóság kutatására szentelje. Immáron hat évtizede. És most is versenyt fut az idővel, amiről vallja: „Az éghajlati válság nem a végzetünk, de nagyon ügyelnünk kell, ne hogy kifussunk az időből”. Szerinte csak a megújuló energiák „szabadságenergiák”, és egyben békeenergiák is. Az emberek által okozott problémákat is meg lehet oldani. Mindig vannak alternatívák. Franz Alt hívő tudós 18 alternatívát dolgozott ki. Ezeket túlélési ajánlásoknak nevezte el. Néhány ezekből.

Megfontolandó túlélési ajánlások

1.      A „mi” fontosabb, mint az „én” (Peter Spiegel). Természetesen ez a „mi” több, mint mi, emberek. Végre búcsút kell mondanunk az önző és kizárólagos emberközpontúságnak. A jövő elve: az élet áll a középpontban - az emberek, az állatok és a növények. Az egész élet kölcsönös függőségéről van szó. Mert minden mindennel összefügg és függ egymástól. Csak az összes élőlény iránti együttérzés tesz minket igazán emberré.

2.      Az egész teremtett világ a függőség és kölcsönhatás elvén alapul: rovarok nélkül nincs beporzás, beporzás nélkül pedig ni ncs gyümölcs. Gyümölcs nélkül pedig nincs táplálék, táplálék nélkül pedig nincs élet. A mélyben minden egy. Ez a teremtés titka, amely még messze van attól, hogy „kész” legyen.

3.      A felvilágosodás óta eltelt három évszázadban az értelmetlen élet egy véletlenszerű univerzumban volt az erőforrás-fogyasztó társadalmaink engedélye. Megszabadulhatunk azonban „transzcendens otthontalanságunktól” (Thomas Lambert Schöberl), ha felidézzük a vallásalapítókat és a bölcsesség tanítóit vagy az olyan modern tudatosságkutatókat, mint C. G. Jung vagy Stanislav Grof. Számos felmérés azt mutatja, hogy a pénz és a vagyon a legtöbb ember számára fontos, de csak mint alap. A legfontosabb boldogságtényező azonban az értelmesség. Az emberek akkor boldogok, ha úgy érzik, hogy hozzájárulnak az értelmes élet projektjéhez.

 

4.      Heti 20 vagy 25 óra értelmes jövedelemszerző munkával mindenkinek lesz ideje a kreatív munkára, a családra, a párkapcsolatra és a gyermekekre. A jövőben a rutinmunkát gépek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia végzi majd. Sok szakmában az embereknek nem kell majd hétfőtől péntekig végtelen időt tölteniük az irodában. Nem minden, de sok munkát lehet majd otthonról végezni heti két-három nap alatt. A rövidebb munkaidő és az otthoni munkavégzés vagy a kettő ésszerű kombinációja rutinná válhat. Ez kevesebb utazást, kevesebb stresszt és több időt jelent a családra és a barátokra.

5.      Tanulhatunk a természet bölcsességéből: egyetlen állat vagy növény sem termel újrahasznosíthatatlan hulladékot, sőt, még saját pusztulását sem. Egér még nem épített egércsapdát, de az ember atombombát épít. Az atombomba materialista korunk legnagyobb és legveszélyesebb szörnyszülöttje. Az élet változást jelent, de nem pusztulást. A bibliai teremtéstörténet így szól: „És bevitte az Úr Isten az embert az Édenkertbe. És azt a feladatot adta neki, hogy gondozza és ápolja a kertet” (1Mózes 2,5). Itt nincs szó pusztulásról. Ha a 20. század elején a világ tíz év alatt átállt a lovaskocsikról az autókra, akkor ma, a digitalizáció korában mi is gyorsan és teljesen átállhatunk a megújuló energiákra.

6.      A természet jövője és a jövő természete a mi jövőnk is. A Föld minden élőlény közös otthona. „Minden hatalom minden élőlényé” (Stefano Mancuso). A 21. század meghatározó feladata, hogy újra békét kössünk a természettel (Antonio Guterres ENSZ-főtitkár). A természettel való béke nélkül nem lesz béke az emberek között, ami megfordítva is igaz.