AZ EGYETEMES ÉS A MAGYAR MEGÉRTÉS PÜNKÖSDJÉRE VÁRUNK + cikkdidaktika

 

PÜNKÖSDI NÓVUM, ÚJDONSÁG:

CIKK-DIDAKTIKAI, FELHASZNÁLÁSI VÁZLAT

AZ EGYETEMES ÉS A MAGYAR MEGÉRTÉS PÜNKÖSDJÉRE VÁRUNK alábbi cikk applikációja, továbbgondolási vázlat

A politika nem Megváltó: ne várjunk messiási csodákat a közélettől. A politika csak keretet ad, de a tartalommal – a békességgel és a megértéssel – a Szentlélek tölti meg az életünket.

 

Tágítsd a horizontot!: Pünkösd nem csupán hangulatos nemzeti vagy népi hagyomány. Kozmikus esemény is, amely kiragad a lokális vitákból, és bekapcsol a világmindenség isteni vérkeringésébe és az üdvkijelentésbe.

 

"Kálvin-teszt" a kultúrában: ha egy matematikai képlet, egy vers vagy egy tudományos felfedezés igaz, az is a Szentlélektől van Kálvin pneumatikus  szemléletében. Merjünk tisztelettel tekinteni a világ értékeire az egyház falain kívül is!

 

Vigyázat, lélektelen díszletek!: Melanchthon arra figyelmeztet, hogy a gonosz legfőbb csele a látszat megtartása. Egy adott egyház, közösség vagy intézmény lehet kívülről pompás és szervezett, de ha a Lélek hiányzik belőle, csak üres, manipulálható politikai vagy társadalmi bábuvá válik.

 

PÜNKÖSDI IDŐUTAZÁS – A MEGÉRTÉS INFRASTRUKTÚRÁJA

📍 Kiindulópont Lukács jeruzsálemi riportja az ApCsel 2 alapján:

Feszültség: diabolikus megosztottság és politikai túlfűtöttség.

Megoldás: a Szentlélek szétfeszíti a helyi korlátokat, és egyetlen közös nyelvre hangolja a különböző népeket.

 

Történelmi láncolat (A Lélek teológusai):

Augustinus: szent fókusz az imádság, a gondolatok, tettek és a szeretet megtisztításáért.

Hrabanus Maurus: Belső edzés. A testi gyengeség ellen az örök erő fegyverével.

Kálvin János: Isteni mágnes. A Lélek az a láthatatlan kötelék, Aki megóv attól, hogy sodródó, gyökértelen emberekké váljunk.

Melanchthon Fülöp: teológiai tűzfal. Figyelmeztetés a Lélek-telen, kiüresített, funkcionális egyház veszélyére.

Végpont a pünkösdi minimum:

Kicsivel több megértés a közéletben, a családokban és az egyházban. Az epe keserűségének elűzése a szívből.

 

AZ EGYETEMES ÉS A MAGYAR MEGÉRTÉS

 PÜNKÖSDJÉRE VÁRUNK

BL

Pünkösd: világ- és bűntraverzeket szétfeszítő, személyes és egyetemes ünnep

Mintha nem is a Krisztus-esemény, a jeruzsálemi részlegességet a Lélek egyetemességébe emelő, egyszerre személyes és egyetemes ünnep előtt állnánk. Részben indokolhatóan a közélet a politikát tematizálja ezerrel, mintha annyit sanyargatott népünk boldogulását kizárólag a politikától várhatná. Vagy mintha megelégednénk a mégoly hangulatos népszokások, pünkösdi királyságok szakrális eredetű népi vigadalmával. Márpedig mindezt keretező, sőt gyökereztető egyetemes nagy üdvünnep előtt állunk! Ami egyetemességével megemeli a helyit, a kozmikussá táguló üdveseménnyel megszenteli az egyénit. Hogyan?

A világtörténelem legelső keresztyén riportere, az orvos-evangélista Lukács az Apostolok Cselekedeteiről írt könyvében precízen írja le a világtraverzeket szétfeszítő, egyszerre helyi, jeruzsálemi és egyetemes pentekoszté (húsvétra 50 nappal bekövetkezett) nagy eseményét. A Jeruzsálemben a korabeli világból összegyűlt zsidók, meg azok, akik feljöttek a szent ünnepre, „mindnyájan megteltek Szentlélekkel” (ApCsel 2,4). Íme, az egyéni ünnephangulat valósága. Az egyetemes dimenziót pedig ez adta: „pártusok, médek és elámiták, és akik Mezopotámiában laknak, vagy Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában, Frígiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbia vidékén… a római jövevények, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól” (2,9-11). Ez az akkori világ egyetemessége, ma a födkerekségre kitáguló dimenzió. Tér-idői egyetemességgel.

Világújító, örömre, egymás megértésére hangoló áldó Lélek, jöjj mai is közel hozzánk, hogy itt e hazában és a diabolikus ellentétektől feszített nagyvilágban/vadvilágban kicsit közelebb kerülhessen egymáshoz minden ember. Kicsivel több megértés szándéka vezérelje a politikusok, a felelősök, egyháziak, hívők mindenfajta árnyalatát. Picivel több megértésért könyörgünk pünkösd-elő óráiban, a ránk köszönő három-négy napra. Jöjj, Szentlélek, Te töltsd be lelkünket, s űzd el az epének keserűségét szívünkből! (Középkori magyar ének nyomán)

Lengyelország történelmi hivatása Kálvin szerint

Kálvin 1549 májusa óta 1563 májusáig a lengyel reformációért égő szívében fogant 32 fennmaradt levelével kérte a királyt, a nemességet, kiváltképpen és példaképpen II. Zsigmond Ágost királyt: „Legnemesebb Király, az Ön személyében egész Lengyelországnak adatott Istentől világosság. Nemes és Isten Szentlelke mennyei erejével betöltött szíve ne rettenjen meg a Sátán tüzes nyilaitól”. (Pünkösd után a különleges lengyel reformációi hullámról részletesebb beszámolunk. Kálvin levelei alapján mutatjuk be az oly’ nagyra hivatott lengyel reformráció remélt részleteit. Jó indítás ebben az összefüggésben az is, hogy Magyarország új kormányának első külhoni útja a már a reformáció korában is példaadó néphez vezetett. - (Szívemben kicsinyke sóhaj formálódott, merthogy magyar, egykori előkelőségeinkhez nem tudunk reformációt sürgető levélről Kálvin részéről).

Életveszélyes időutazásban Lélektől oltalmazva…

Az előttünk álló napokra, pünkösd ünnepének mélyebb érelmére, megélése módjaira szeretnénk Olvasóink figyelmét, lelkét ráhangolni. Pünkösdi időutazással.  Mindeközben, vagy éppen ezért napjainkban az emberek teremtettségbeli méltóságukat – s erről szól a zsidók, a keresztyének és a muszlimok vallása is! – sokszor és könnyelműen eladják egy tál lencséért. Csak a Mindenható Lelke tudja, hol, milyen életveszély leselkedik ránk, gyermekinkre, unokáinkra.

Egyetemes emberi méltóságunk megőrzője, Szentlélek jöjj közénk, szabadosságainktól szabadíts meg miket!

Időutazásunkat, ráhangolódásunkat pünkösd lényegére Augustinus (354-430) egyházatyánál kezdjük, aki katolikusoknak és protestánsoknak egyaránt tiszteletben álló gondolkodója, vallomástevője. Gyönyörű pünkösdi imáját akár ünnepköri lelki főszólamként mondhatjuk, gyülekezeti és családi csendességben:

LÉLEGEZZ BENNEM, SZENTLÉLEK, hogy arról gondolkodjam, ami szent. Irányíts engem, Szentlélek, hogy azt cselekedjem, ami szent. Vezess engem, Szentlélek, hogy azt szeressem, ami szent. Erősíts meg engem, Szentlélek, hogy megóvjam, ami szent. Óvj meg engem, Szentlélek, hogy sose veszítsem el, ami szent.

Időutazásunkat Maurus Magnentius Hrabanus (776-856) mainzi bencés apáttal folytatjuk. Ő írta a máig elragadóan mély, igaz Lélek-hívogató himnuszt, Veni, Creator Spiritus/ Teremtő Lélek, jöjj! címmel. Babits Mihály ihletett fordításában idézzük most néhány sorát:

TEREMTŐ LÉLEK, JÖJJ KÖZÉNK! Híveid szívét látogasd, töltsd malaszttal a lelkeket, kiket hatalmad alkotott! Te, kit Védőnek mondanak, mellénk a magas ég adott, Tűz, élő Forrás, Szeretet, Te, lelkek lelki Olaja… Érzékeinkbe gyújts Te fényt, Szívünk szerelmed töltse be, mi bennünk testi gyöngeség, örök erőddel izmosítsd! Ellenségünket űzzed el, a békét tüstént hozd közel, előttünk járva mint Vezér kerüljünk mindent, ami árt!

A reformáció korára Kálvin Jánosnál (1509-1564) letisztult az a fogalmi, nyelvi eszköztár, amellyel kristálytiszta és tömör mondatokban vallott a Szentlélekről. Ezért is nevezték őt a Szentlélek teológusának. Nagy művében, a Keresztyén Vallás Rendszere (1536) reformátori szellem- katedrálisában arról ír, hogy a Szentlélek az a kötelék, akivel Krisztus hathatósan magához köt minket. A korokon, helyeken átívelő maradandó pünkösdi lényeg ez: a Lélek általi vonzásról, Krisztushoz, Istenhez kötésről van szó. Hogy ne legyünk sodródó, kötetlen és elkötelezetlen szabad embergyökök. Az is napnál világosabb Kálvin számára, hogy az igazságnak egyedüli forrása Isten Lelke. Minden igazság, legyen az matematikai, filozófiai, természettudományi, költői igazság forrása a Szentlélek. Ez az az egyetemes látásmód, ami felülír minden ideológiát, világnézetet, Isten egyetemességébe avat be. Mert Ő az igazság Lelke. Kálvin a sokakat gyötrő kérdésre is a Léleknél talált választ: mi az értelme az emberi életnek? A válasz ennyi: Teremtőnknek a megismerése, s önmagunk helyes önismeretre juttatása. Ez a philosophia christiana, a keresztyén bölcselet, szent tudomány, ami mindenkinek legmagasabb fokon rendelkezésére áll a Biblia katedráján. Istenről pedig nem lehet hit nélkül hitelesen szólni, mert különben a Szentháromságnak a neve „csak puszta és üres névként röpköd agyunkban igazi istenismeret nélkül” (Inst I. 13,2).

A wittenbergi reformáció kiemelkedő képviselője volt Melanchthon Fülöp (1496-1560), aki máig nagyon fontos szempontra hívja el figyelmünket: az Antikrisztus egyházrombolásának stratégiájára. Ezt írta:

„Az Antikrisztus csak a Szentlelket akarja kiszorítani az egyházból.  A keretet meg akarja tartani. Így akarja lélektelenül az egyházat a maga szolgálatába állítani”. A lélektelen és a lényegtelenség, a hiábavalóság ministránsává lefokozott, néma egyház szánalmas elesettségétől óvnak a wittenbergi reformátor pünkösdi szavai. Jó lesz nagyon odafigyelni üzenetére!

(Pünkösdi ajándék Olvasóinknak: 200 oldalas pünkösdi üzenetgyűjtemény a világ minden részéről küldött üzenetekkel, elérhető itt: https://anyflip.com/bookcase/pehbg/)